Időpont: 2024. április 5.

Utazás: autóbusszal

Találkozás: 6.15 órától a Népliget Hell Miksa sétánytól (Elnök utcával szemben, Planetárium mellett)

Indulás: 6.30 órakor

Bódva völgyén a Nagyalföldre kifutó Bódva folyó völgyét és annak környékét értjük. Földrajzi adottságai lehetővé tették, hogy már elődjeink megtelepedjenek ezen a tájon. Az első kőeszköz leletek a kora őskorból kerültek napvilágra. A 270-es évektől egy germán nép, a gepidák jelentek meg a vidéken. A honfoglaló magyar törzsek 895-ben keltek át a Kárpátok hágóin, a borsodi földvár valószínűleg első ispánjáról, Borsról kapta a nevét. A táj további története is viharokkal, harcokkal volt tele, de mindig talpra állva, ma szép emlékekkel gazdagodva várja látogatóit.

Program

Bódva-völgyi barangolásunk első állomása Boldva. Kiemelkedő nevezetessége a református temploma, melynek déli oldalán egy körtemplom alapfalai láthatók. A város művelődéstörténeti jelentősége, hogy a hagyomány szerint a bencés monostorban írták a Halotti beszédet.

Edelény legszebb, legértékesebb építészeti remeke a L’Huillier-Coburg-kastély. Reprezentatív termeit rokokó freskók díszítik. Méreteit tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke.

Szendrő vára a török hódoltság idején végvári szerepet kapott. Az egykori várból ma már csak néhány rom maradt. A városfal maradványaiból alakították át az ún. Kékfestőházat.

Szalonna legértékesebb látnivalója a XIII. századi Árpád-kori körtemplom. Ebben az időben készült a szentély belső falán az Antiochiai Szent Margit vértanúságát megörökítő falkép. A diadalívet pedig a próféták mellképei díszítik a XV. századból.

Búcsúzásképpen még megállunk a Rakacai-tónál, amely egy mesterséges tó és a nyári aszályos időszakokban állandó vízmennyiséget biztosít a Bódvának. Visszaérkezés Budapestre 20-21 óra között. Belépő: kb. 5.000,- Ft/fő